ECDL – Tájékoztató

Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL)

Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, mely nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket hivatott igazolni. Megszerzéséhez a jelölteknek egy elméleti és 6 gyakorlati vizsgán kell számot adni tudásukról.
Mára több mint 26 országban vezették be, 2004-re várhatóan több mint ötmillióan rendelkeznek majd ECDL bizonyítvánnyal. Európai projektként indult, ám hamarosan a kontinensen túli országok közül is többen csatlakoztak a mozgalomhoz: Kanada, Ausztrália és Dél-Afrika mellett jövőre az Egyesült Államokban is bevezetik a vizsgarendszert ICDL, azaz International Computer Driving Licence néven.
Magyarországon az ECDL minősített köztisztviselői képzés, és része a kormány pedagógus-továbbképzési programjának, és a kulturális szakemberek továbbképzési programjának is.
Hazánkban 2001 szeptemberig több mint 40 ezren regisztráltatták magukat, mintegy 25 ezren pedig már a bizonyítványt is megszerezték.
A vizsgarendszer felelőse és jogtulajdonosa Magyarországon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (www.ecdl.hu)
Az ECDL megszerzésének módja

Az ECDL nem tesz kikötést a vizsgákon megkövetelt ismeretek megszerzésének módjáról, alapvetően kimeneti szabályozást alkalmaz, csupán az elsajátított tudást kontrollálja nemzetközileg elfogadott egységes követelményrendszer szerint.

A Vizsgakártya
A vizsgázó a vizsgák megkezdése előtt vizsgakártyát vásárol. Minden egyes sikeres vizsgáját rávezetik a kártyára. Amikor mind a hetet letette, a kártyáját eljuttatja a helyi ECDL irodába, ahol kiállítják számára az ECDL bizonyítványt.

A vizsgák

A vizsgákat a sorozat megkezdésétől számított három éven belül kell letenni Európa bármelyik ECDL központjában. Nem kötelező minden tesztet ugyanabban a központban letenni. A teszteket bármely szolgáltató szoftverén el lehet végezni. A tesztek némelyikének lehetnek alternatív változatai attól függően, hogy mi áll a központ rendelkezésére.

A Művelődési és Közoktatási Minisztériummal kötött, 1997. július 14-én kelt megállapodás szerint a Neumann János Számítógéptudományi Társaság biztosítja az átjárást az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések és az ECDL között. A megállapodás kimondja, hogy bizonyos (gazdasági informatikus, információrendszer-szervező, informatikus, számítástechnikai programozó, számítástechnikai rendszerprogramozó és multimédia-fejlesztő) 1994-ben vagy azóta kiadott OKJ-s szakképesítéssel rendelkezők vizsgamentességet élveznek, és számukra az NJSZT a megfelelő regisztrációs díj befizetése után ECDL bizonyítványt bocsát ki. A számítógép-kezelői és szoftverüzemeltetői szakképzésen sikerrel részt vettek különbözeti vizsgák letétele után kapják meg az európai minősítést.

Az 1997.november 1-1998.november 1. között számítógép-kezelő(használó) illetve szoftverüzemeltető szakképesítést szerzők számára egy igazolást kell csatolni arról, hogy a Magyar Közlöny 1997/93. számában a 16/1994 MKM rendelet módosított, 31/1997 sz. rendeleteként közzétett, bővített tematika szerint tették le a vizsgáikat. Ennek az igazolásnaka birtokában teljes mentességet élveznek az adott időszakban vizsgázók. Az igazolást a vizsgáztató intézmény állítja ki. Akik nem kapták meg az gazolást, ill. 1997. november 1. előtti bizonyítvánnyal rendelkeznek, azok részleges mentességet élveznek, különbözeti vizsgával megszerezhetik az ECDL jogosítványt. Akik 1998. november 1. utáni bizonyítvánnyal rendelkeznek, azok teljes mentességet élveznek.


Az ECDL rövid története A vizsgarendszert egy 1988-ban született ötlet alapján először Finnországban vezették be, 1994-ben. A dolog idő- és szükségszerűségét mi sem igazolja jobban, mint hogy 1997-ben az EU, valamint a CEPIS (Council of European Professional Informatics Society) támogatásával létrejött a nemzetközi ECDL Alapítvány, amely máig több mint 20 országban vezette be és felügyeli az ECDL rendszert. A kezdetek óta több Európán kívüli ország (Kanada, Dél-Afrika stb.) is csatlakozott: ezekben az országokban a vizsgarendszer neve ICDL, azaz Internatinal Computer Driving Licence.
Az EU az ECDL-t számos projektjének keretén belül támogatja:

  • 1996-ban Prágában az ECDL része a Közép-kelet-európai országok felzárkóztatási stratégiájának
  • 1998-99-ben az ESPRIT és LEONARDO, valamint az ESAS projektek segítik az ECDL fejlesztését és terjedését, és rövidesen várható az EU hivatalos ajánlása is
  • 2000-ben az Európai Bizottság E-EUROPE programjában egységes – az informatikai írástudást igazoló bizonyítvány bevezetését irányozta elő.
    Ez akár az ECDL is lehet…
2004-re 5 millió ECDL/ICDL

Ennyi az egyes országok előrejelzése, amely becslés a jelenlegi helyzet mellett nem is tűnik nagyra törőnek: ez ugyanis a jelenlegi tagországok terve, nem számítva az újonnan – várhatóan 2000-ben – csatlakozott országokat, mint pl. az Egyesült Államok.
A legeltökéltebbnek Németország tűnik, ők ugyanis több mint egymillió hallgatóra számítanak 2004-ig. A top-listát egyelőre Svédország, Norvégia, az Egyesült Királyság és Írország vezeti.

Az ECDL Magyarországon

Magyarország képviseletében a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1997 júniusában csatlakozott a mozgalomhoz. Az NJSZT ügyvezető igazgatójának személyében tagja a nemzetközi ECDL Alapítvány igazgatóságának, és aktívan részt vesz a vizsgarendszer európai minőségbiztosítási standardjának kialakításában.
Magyarországon jelenleg több mint 170 akkreditált vizsgaközpont működik, több mint 40 000 kezdték meg a vizsgákat, és mintegy 25 000 szerezték meg a bizonyítványt.
A hazai elismertséget igazolja az is, hogy az ECDL mára a Magyar Közigazgatási Kollégium által minősített, így központi költségvetési forrásból támogatható köztisztviselői képzéssé vált, miután 1999 áprilisában kormányhatározat jelent meg az ECDL kiemelt szerepéről a köztisztviselői képzési programban:

„…a közigazgatási munka hatékonyságának javítása céljából a szervezetrendszer minden szintjén növelni kell a személyi állomány számítástechnikai-informatikai, elméleti és gyakorlati ismereteit. Ezen belül ösztönözni kell, hogy minél többen szerezzék meg az Európai Számítógép-használói Jogosítványt.” (részlet az 1999/33. sz. Magyar Közlönyben megjelent 1035. sz. kormányhatározatból)

Már megkezdte dolgozói képzését az ÁPV. Rt., az Egészségügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, Pénzügyi Minisztérium, Vidékfejlesztési és Földművelésügyi Minisztérium stb. valamint számos egyéb intézmény is beépítette a képzést a 2001. évi továbbképzési tervbe.

Hasonló jelentőségű eredmény, hogy 2000 januárja óta az ECDL a pedagógusok által kötelezően választható akkreditált képzések egyikeként is szerepel, valamint az, hogy az ECDL-t a Nemzeti Kulturális Örökségeink Minisztériuma is akkreditálta a Kulturális Szakemberek Továbbképzési programjába.
Az ECDL-t a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány és az OMFB is támogatta.

Nyugaton a helyzet…

A becslések szerint Nyugat-Európában az irodai környezetben dolgozók 70%-a használ számítógépet a munkahelyén, és ez az arány – legalább is ami a hivatali PC-ellátottságot illeti – hazánkban is egyre magasabb. Tehát megközelítőleg 60 millió európai munkavállalónak kell megfelelő felhasználó szintű információ-technológiai (IT) ismeretekkel rendelkeznie ahhoz, hogy hasznosítani tudják az információ-technológiába -és rendszerekbe eddig befektetett és a jövőben befektetendő hatalmas összegeket. Tény, hogy ennek a sokmillió dolgozónak a jelentős része nagyon gyorsan kezdte alkalmazni az információ-technológiát, és többségük csekély vagy semmilyen IT- képzésben nem részesült a tanulmányai során. Az európai munkaerő előtt tehát most azaz óriási feladat áll, hogy átképzési és felnőttoktatási programok keretében sajátítsa el az informatikai írástudást.
Az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) mozgalom ennek a kihívásnak akar megfelelni azzal, hogy meghatározza az IT ismeretek szabványos szintjét, és olyan mechanizmusokat kínál, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, munkaadókat és egyéb szervezeteket, hogy emeljék a dolgozók egyéni tudásszintjét.

Az ECDL és előnyei

Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, amely nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni. Megszerzéséhez a jelölteknek egy elméleti és 6 gyakorlati vizsgán kell számot adni tudásukról. Az ECDL célja az informatikai írástudás elterjesztése, a számítógépet használó munkavállalók munkájának hatékonyabbá tétele, és az információ-technológia területén eszközölt befektetések gyorsabb és jobb megtérülésének elősegítése.

Az ECDL megbízható (a PC használatához szükséges valamennyi ismeretet garantálja), egyszerű (konkrét követelményrendszere van, moduláris formája számos előnyt jelent), minőség-orientált (az EU által támogatott, és a nemzetközi ECDL Alapítvány által felügyelt vizsgarendszer), végül, de nem utolsósorban pedig független, azaz készségeket alakít ki, amelyek a hardver és szoftver  típusától függetlenül biztosítják az alapvető alkalmazásokban való jártasságot.
Az ECDL előnyt jelent mind a munkavállalók és munkáltatók, mind pedig a munkanélküliek, illetve pályakezdők számára.

A munkavállalók szempontjait az alábbiakban foglalhatjuk össze:

  • A vizsga moduláris jellegű: adott esetben nem szükséges valamennyi modulból vizsgázni, elegendő a munkakör betöltéséhez alapvetően szükséges modulvizsgákat letenni (például elegendő lehet a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és az információs hálózati szolgáltatások ismerete), ugyanakkor lehetőség van a tanulás folytatására is.
  • A megszerzett tudás konvertálható, azaz a tanulttól eltérő hardver és szoftverkörnyezetben is egyaránt alkalmazható: a számítógép funkcióit a hallgatók készség szintjén sajátítják el.
  • Egyszerű, konkrét követelményrendszere révén az ECDL ismeretek könnyen elsajátíthatók munka melletti önálló vagy tanfolyami keretek között történő tanulással is.
  • Nemzetközileg elismert bizonyítványról van szó, amely jelentősen növeli a bel- és külföldi munkaerő-piaci esélyeket.

Pályakezdők és munkanélküliek hasonló előnyöket élveznek:

  • Az ECDL széles körű, megalapozott tudással felkészít a várható munkaerő-piaci kihívásokra.
  • A megszerzett tudás készségszintű ismereteket jelent, tehát specializálható, azaz a leendő munkaadó bármilyen hardver-, ill. szoftver-környezetében könnyűszerrel alkalmazható.
  • Moduláris jellegénél és konkrét követelményrendszerénél fogva az ECDL megszerzése történhet akár más, önálló szakma elsajátításával párhuzamosan.
  • Az információs társadalom elvárásai alapján munkaerő-piaci esélyeket teremt.

Végül, de nem utolsósorban vizsgáljuk meg a munkáltatók ECDL-ből származó előnyeit:

  • Mivel az ECDL (vagy annak egyes modulvizsgái) garantálják a számítógép használatát igénylő munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, ily módon a dolgozók munkája hatékonyabbá válik, ami elősegíti az IT beruházások gyorsabb megtérülését is.
  • A munkáltató maga határozhatja meg, mely modulokból kell a dolgozóknak vizsgát tenni (vagy felvételkor mely modulvizsgákat várja el): a feladatokhoz igazodva a tudás folyamatosan bővíthető.
  • Új munkavállaló nem igényel külön betanítást, a már sokszor említett felhasználói szintű ismeretek meglétének köszönhetően, amely lehetővé teszi az ismeretek alkalmazását bármilyen hardver-, ill. szoftver-környezetben: ez a munkáltatónak jelentős idő- és pénzmegtakarítást jelent.
  • Az információs társadalom igényeihez alkalmazkodva munkatársai az EU-ban támasztott követelményeknek megfelelő számítógép-használói tudással rendelkeznek.